A háztartás fogalmát a szociológia meglehetősen mostohán kezeli: vagy elsősorban a közgazdaságtudomány mezsgyéjére száműzi és így lehasítja a szociológia releváns fogalmai közül, vagy megáll a háztartás fogalmával megragadható együttélési, együtt-termelési és együtt-fogyasztási egység határainál, és aggregált mutatókkal (pl. háztartáson belüli egy főre jutó jövedelem) elfedi a háztartás tagjai közti dinamikus viszonyok természetét. Ugyanakkor az intézményi közgazdaságtan már be-bepillantgat a háztartásba, a szociológusok tanulgatják azokat a módszereket, amelyekkel jól tudják elemezni a háztartáson belüli „puha” jelenségek alakulását, a network kutatások érzékenysége a háztartáson belüli és közötti kapcsolatok szerkezeteinek megismerésére is élesedik… Summa summárum, azt tervezzük, hogy közgazdászok és szociológusok közös gondolkodásán alapulva olyan kutatásokat végezzünk, amelyek az erre alkalmas adatbázisokon (ahol a háztartástagok egyené jellemői kutathatók) új modellek kidolgozását teszik lehetővé.

Rá akarunk mutatni arra is, hogy ha az egyenlőséget és annak hiányát csak az egyének vagy a társadalom egésze szintjén elemezzük szükségképpen torz lesz, mert kimaradnak azok a hatások, amelyek a háztartáson belüli közegben érik az egyént és hatnak a makroszintű folyamatokra (és persze vice versa), és ha nem vizsgáljuk a háztartáson belüli folyamatokat, akkor soha nem is tudjuk meg, hogy a fenti állítások melyike (és mikor és milyen mértékben, továbbá kik számára és milyen módon) az igaz.

 

A közelmúlt kutatásai

Háztartáson belüli jövedelemelosztás témában 

• ​Partnerek közötti jövedelemelosztás és szubjektív jóllét