Nyitóoldal Családformák és családpolitikák

Családformák és családpolitikák

Jelenleg futó kapcsolódó kutatások

  • Ivett Szalma (the Momentum Reproductive Sociology Research Group Centre for Social Sciences)

Knowledge transfer on assisted reproduction technology in Hungary

Hungary is one of the countries where access to assisted reproduction is generously supported, and only state-owned health care providers are authorised to provide reproductive procedures. From this perspective it is interesting to review how the knowledge transfer on assisted reproduction technology has been occurring in Hungary.

To do that I conducted 24 telephone interviews with high school biology teachers between April 2021 and April 2023 in order to reveal what they teach about assisted reproduction technology (ART) and how much students are interested in the topic. I recruited biology teachers from different types of high schools such as grammar schools from Budapest and small towns, vocational training schools, private international schools in Budapest and church-maintained high schools. The research has revealed that there is no standardized curriculum about assisted reproduction technology; most of the teachers decide themselves what they want to teach about ART and their own personal judgement and experience about ART create the framework of how they approach the topic. Furthermore, the type of the school also determines to what depth they speak about ART. It seems that in international schools the topic is more important than in grammar schools in small towns. 

Other results of the research are that in many cases the teachers not only transfer factual knowledge about ART but they also mediate the social norm (Szalma 2020). For example, almost all of them reported that they talk about infertility problems among couples and how the ART can help these couples. However, Hungary belongs to a group of countries which legally allows single women to participate in ART treatments (cf. Präg and Mills 2017). Furthermore, none of the teachers mentions the possibilities of reproduction for lesbian women through ART as a biological option for their students. 

Präg, Patrick, and Melinda Mills. 2017. “Assisted Reproductive Technology in Europe: Usage and Regulation in the Context of Cross-Border Reproductive Care.” In Childlessness in Europe: Contexts, Causes, and Consequences, edited by Michaela Kreyenfeld and Dirk Konietzka, 289–309. Berlin: Springer.

Szalma, Ivett. 2020. “Attitudes, Norms, and Beliefs Related to Assisted Reproduction Technologies among Childless Women in Hungary.” In. Demographic Change, Women’s Emancipation and Public Policy: Interrogating a Divisive Nexus, edited by Heike Kahlert

  • Ivett Szalma (the Momentum Reproductive Sociology Research Group Centre for Social Sciences) - Borbála Júlia Szczuka (Corvius University of Budapest)

 

Reproductive Choices and Climate Change in a Pronatalist Context

 

Although the relationship between reproductive choice climate change  has been explored in growing number of research almost all of them focused on Anglo-Saxon countries or comparative database. This research contributes to a better understanding of individuals ‘reproductive choice related to climate change in a pronatalist country, in Hungary. Using 44 semi-structured interviews conducted between September of 2020 and March of 2022 in Hungary we found that women are more concerned about the future of their (potential) children than the carbon footprint of their (potential) children). In addition, there is a condemnation attitudes towards those who do not want to have a child because of climate change. Most of our interviewees consider that having children is an important duty of women not just because of keeping the population size but because they believe that the future generations will be more environmentally aware.

  •   Szalma Ivett  (the Momentum Reproductive Sociology Research Group Centre for Social Sciences) - Pélyi Lóránt (the Momentum Reproductive Sociology Research Group Centre for Social Sciences) - Udvari Orsolya (the Momentum Reproductive Sociology Research Group Centre for Social Sciences) - Erika Kispéter - Tóth Katalin - Kubinyi Enikő

 

A kutyatartás helyettesítheti a gyermekvállalást Magyarországon

A gyermekvállalásról számtalan kutatást találhatunk európai vonatkozásban (lásd például Balabo et al. 2013), mivel a teljes termékenységi ráta egyik európai országban sem haladja meg a helyettesítési rátát Európa egyetlen társadalmában sem. Magyarország is az alacsony termékenységi rátával jellemezhető országok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jelentősen megváltozott a családszerkezet: jelentősen megnőtt a gyermektelen vagy egygyermekes családok száma (Spéder 2021). A termékenységi minták változására számos magyarázat létezik például a szekularizáció és a Második Demográfia Átmenet széles körű elterjedése, az egyre növekvő bizonytalanságok az egyéni életutakban, valamint a gazdasági, környezeti válságok gyakoribb előfordulása.

Néhány nemzetközi kutatás a társállattartás és a reprodukciós döntések közötti kapcsolatra világított rá. Laurent -Simpson (2018) például megállapította, hogy a társállattartás  a gyermekvállalás életképes alternatívájaként is értelmezhető. Míg Shir-Vertesh (2012) azt találta, hogy azokban a családokban, ahol született gyermek ott a korábban családtagnak tekintett háziállat elvesztette gyermek státuszát. Magyarországon azonban eddig még nem vizsgálták a társállattartása és a reprodukciós döntések közötti kapcsolatot. Jelen kutatás célja, hogy feltárja a társállattartás és a reprodukciós döntések közötti lehetséges kapcsolatot. Ennek érdekében félig strukturált interjúkat készítettünk olyan 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes nőkkel, akik legalább egy éve kutyát tartanak oly módon, hogy a lakásukban is beengedik őket.

Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a tudatos gyermektelenség nem függ össze a társállattartásával, hiszen szinte valamennyi gyermektelen kutyatartó úgy képzeli el a jövőjét, hogy később gyermeket vállal. Sokan közülük azonban a kutyát családtagnak tekintik, sőt, a kutyára úgy gondolnak, mint egy nulladik gyermekre, de nem gondolják, hogy a kutya helyettesítheti a gyermeket. A kapcsolat inkább fordított lehet, mivel különböző okok miatt meghiúsult gyermekvállalás (megfelelő partner hiánya, egészségügyi probléma, a munka és a családi élet összeegyeztetésének nehézségei) úgy tűnik a kutyatartás segítette őket abban, hogy a gondozási igényüket megvalósíthassák. Több interjúalany arról számolt be, hogy a gyermekgondozási feladatokat nem tudnák összeegyeztetni a fizetett munkájukkal, de a kutya gondozásával igen. Ez rávilágít arra, hogy a magyar középosztálybeli nők számára a munka és a magánélet összeegyeztetésére irányuló politikák nagyobb valószínűséggel segíthetnék a gyermekvállalási terveik megvalósítását, mint a jelenlegi, elsősorban anyagi támogatáson alapuló családpolitikák.

 

 

A közelmúlt kutatásai

Családformák és családpolitikák témában

  • Családformák és családpolitikák Európában
  • Örökbefogadás és diszkrimináció
  • Ideológia és pragmatizmus a szakpolitikában